AIT tréning - Hallási figyelem tréning

A Hallási Figyelem Tréning hatékonyságát a francia fül-orr-gégész Dr. Guy Berard és orvos munkatársai által végzett kutatómunka és közel 20 éves sikeres gyakorlati tapasztalatai támasztják alá.

A módszert Rosalie Seymour (Berard tanítványa és a magyarországi terapeuták oktatója) PC-re továbbfejlesztette. A Hallási Figyelem Tréning (Filtered Sound Training) egy speciális, intenzív zeneterápia, ami a központi idegrendszer masszázsát végzi. Fejlődésben való eltérések, tanulási problémák esetén terápiaként alkalmazható, és egyúttal más fejlesztések, logopédiai foglalkozások megalapozására, kiegészítésére is szolgál. A gyermek egész viselkedésére, fejlődésére hatással van.

banner

 Minden embernél –gyermeknél és felnőttnél- meghatározó, hogy a hallott információt, jelet milyen mértékben és hogyan tudja feldolgozni, felhasználni.

A gyengébb beszédészlelésnek, beszédértésnek, hallás utáni szövegértésnek, egyes beszédhibáknak, memória gyengeségnek, figyelmi és magatartási problémáknak, valamint iskolásoknál mindezek mellett az olvasási, írási nehézségnek az egyik oka az auditív feldolgozás zavara lehet, akár ép hallás mellett. Sok, tanulási problémával küzdő gyermek mutat nehézséget az auditív feldolgozás területén. Ennek tünete lehet a hallási figyelmetlenség, az elmaradó válasz egy auditív ingerre, gyenge auditív memória, probléma a beszédhang-betű megfeleltetéssel vagy a helyesírással - továbbá a megkésett vagy zavart beszéd és nyelvi fejlődés.

A gyenge auditív feldolgozás  nem csupán a tanulási nehézségben mutatkozik meg, hanem magatartás-problémákat, hiperkinetikus -, vagy figyelemzavart is eredményezhet.

Az auditív feldolgozási problémával küzdők bizonyos százaléka csökkentett vagy lassú reakciót mutat az auditív stimulusra, míg mások túl érzékenyek a hangokra és túlreagálnak általános hangingereket, valamint az osztálytermi zaj kimeríti őket. Eltakarják a fülüket, a tömegtől visszahúzódnak. A bevásárló-központokban agresszívekké válhatnak, vagy hisztiznek. Időnként süketnek tettetik magukat, így védekezve a fájdalmas hangokkal szemben.

Lehetséges okok:

  • Az auditív feldolgozási zavar egyik formája, amikor a gyermek hallásgörbéje 0-20 dB között van, - azaz halláscsökkenésről nincs szó -, de a hallásgörbe egyenetlen feldolgozást mutat, befolyásolva az auditív csatornán érkező információk észlelését: a beszédhallást, beszédészlelést. Végső soron a közösségi életet, óvodai, iskolai munkát.

  • Másik lehetséges formája a problémáknak az úgynevezett hallási túlérzékenység, amikor a gyermek rendkívül érzékeny bizonyos hangokra. Olyan hangok is zavarják, elterelik a figyelmét, amik mások számára fel sem tűnnek. Tekintettel arra, hogy fülünk éjszaka is dolgozik, bizony a túlérzékeny gyermek gyakran ébred fáradtan. Ez nagyobb mértékben ront a feldolgozás minőségén, mint a normál hallás mellett tapasztalható egyenetlen feldolgozás.

  • Az alacsony kellemetlenségi küszöb szintén jelentős mértékben nehezítheti a gyermek hétköznapjait. Ennek oka, hogy a gyermek napjának jelentős részét közösségben tölti, ahol a zajok igen jelentős szereppel bírnak. Ha kellemetlenségi küszöbe alacsonyabb az átlagnál, akkor ez az idegrendszerét fokozottan terheli, fárasztja. Akár fájdalmas halláshoz is vezethet, ami miatt a hallottakkal szemben gátlás alakulhat ki. Akadályozza a háttérzajból a halottak kiszűrését.

A Tréning javasolt gyermekeknek, valamint felnőtteknek az alábbi problémák fennállásakor:


beszédészlelési zavar

 halláscsökkenés (időskori is!)

beszédmegértési zavar

halláskárosodás

megkésett beszédfejlődés

hallási túlérzékenység

hiperkinetikus zavar

fájdalmas hallás

aktivitászavar

vizuális észlelés zavara

figyelemzavar

alak-háttér megkülönböztetés (Gestalt) zavara

diszlexia, diszgráfia

szerialitás problémája

autizmus

viselkedés zavarok

Asperger szindróma

esetenként Tinnitus (fülzúgás)

Down-szindróma

Problémára utaló jelek:

  • 3 éves korban még nem beszél a gyermek.
  • Gyakori középfülgyulladás, felső légúti megbetegedés a beszédtanulás időszakában.–következményes iskolai nehézség
  • A szóbeli utasításokat nehezen követi, azokra nem vagy megkésve reagál.
  • Az elhangzottakat ismételni kell, ahhoz, hogy megértse vagy  a közléseket gyakran félreérti. Gyakran visszakérdez: „Micsoda?”
  • Hallás után nehezen tanul. Nehezen ismétel meg mondatokat, nem szeret verset, mondókát mondani.
  • Nehezen, lassan tudja kifejezni magát. Nyelvi nehézségei vannak.
  • Nem beszél, vagy beszédhiba miatt logopédushoz járt/jár.
  • Hallás utáni információra nem tud tartósan figyelni, álmodozik, figyelme elkalandozik.
  • A hallottakat szinte azonnal elfelejti.
  • A legkisebb zaj is könnyen eltereli a figyelmét.
  • Csoportban, tömegben romlik a teljesítőképessége, elfárad.
  • A zajok zavarják, fülét befogja. Még mások előtt felfigyel hangokra. Megriad hangoktól, ami másokat nem zavar.
  • Csak hangos zene mellett tud a munkájára koncentrálni vagy éppen a csendet, nyugalmat keresi.
  • Olvasási, írási, nyelvtani problémái vannak. A beszédhang megkülönböztetés és a hang-betű megfeleltetés nehézséget okoz.
  • Viselkedésével, magatartásával, túl mozgékonyságával terheli a környezetét vagy éppen szociálisan visszahúzódó.

4.1

A Hallási Figyelem Tréning alkalmazása

A Tréning 10 napon keresztül napi 2 x 30 percig tart, egy nap minimum 3 óra különbséggel.

A HFT/FST egy speciális készülékkel, fejhallgatóval történik. A készülék fő operációs elve a hallási figyelmi mechanizmus számára nyújtott masszázs. Ez egyféle „auditív gimnasztika” – mivel a kimenet a magas és az alacsony frekvenciák között váltakozik, a fül reakciója erre a váltakozásra a működésbeli javulás lesz.

A zenének ez a modulációja egy programozás eredménye, amely szétválasztja a zene magas és mély hangjait. A programozásnak kulcsfontosságú tulajdonsága az, hogy a fél órás tréning alatt végig randomizálja a magas – mély váltásokat. Ezt a jellemzőt tekintik a tréning központi tulajdonságának.
Ez a randomizálás azt éri el a hanggal, hogy az agy nem képes mintát alkotni, vagyis nem tudja előre megjósolni a következő jelet, ezáltal az auditív stimulus állandóan újszerű marad.

A hangerő beállításánál általános szabály, hogy a hangerőt lassan emeljük 0 dB-ről addig a szintig, amelynél a páciens már tiltakozik, majd komfort szintre csökkentjük. Lehetetlenség ezt a szintet pontosan meghatározni, mivel az egyéni reakciók skálája igen széles. Sok páciens nyugtalan az első alkalommal, mert szorong az új helyzetben. A szorongásuk és a diszkomfort-érzetük sokkal inkább az ismeretlen környezetnek, mint a zene hangosságának tudható be.

Vannak olyan páciensek, akik meglepően irtóznak a hangoktól, ezért a terapeutának nagyon halkan kell kezdeni és fokozatosan emelni a hangerőt alkalomról alkalomra. Általában gyorsan nő a tolerancia a hangokkal szemben, így a legtöbb túlérzékeny illető a 6-8 alkalom között már a cél-hangerőre állítható.
A  cél 85 dB hangerő beállítása, a komfort-érzettől függően. A készülék beállításánál fogva nem állítható túl hangosra, emiatt a halláskárosodás kizárható.

A Tréning a szülővel való szoros együttműködésben történik:

  • A Tréning előtt szülőtől részletes anamnézist veszünk fel gyermeke fejlődéséről, problémájáról…
  • A felmérésre egy hétnél nem régebbi negatív gégészeti leletet ( ép dobhártya kép, normál dobüregi nyomás, ép garat képletek) szükséges magukkal hozni.
  • A szülő egy tünetlapot tölt ki, mely pontértékekkel is megerősíti a tréning szükségességét és összehasonlítási alapot ad - a hétköznapokban tapasztalható változásokon túl- a tréning után három hónappal ismét kitöltendő tünetlap pontértékeivel.
  • A zenehallgatás tíz napja alatt a szülő egy naplót vezet a gyermekénél tapasztalt változásokról.
  • A Tréning ideje alatt, illetve az azt követő három hónapban TILOS: hangos, zajos környezetben tartózkodni (sportmérkőzés, koncert, valamint fülhallgatón keresztül zenét hallgatni.
  • A 10 napos tréninget megszakítani, azt menet közben abbahagyni nem, vagy csak nagyon kivételes esetben a terapeutával való egyeztetést követően szabad.

Milyen hatásokra számíthatunk a Tréning alatt, után?

A tréning végére a hallási mechanizmus fokozatosan úgy változik meg, hogy képes az auditív információ hatékony továbbítására.

  • javul a figyelem-összpontosítás;
  • jobb lesz a beszédértés, javul a hallási felfogóképesség, verbális memória;
  • beszédhiba esetén gyorsabb logopédia fejlődés tapasztalható, érthetőbb, grammatikusabb lesz a beszéd,
  • beszédindulás következik be
  • csökken a hallási érzékenység
  • javuló írás ( tollbamondás), olvasás tapasztalható
  • javulnak a szociális készségek
  • nő az érzelmi megnyilvánulások kontrollja
  • javul a szem-kéz és mozgáskoordináció
  • javul az egyensúly.

A pozitív változások közül némelyek már rögtön észlelhetőek, mások hosszabb idő után. Azt mondhatjuk, hogy a hallási figyelemfejlesztő tréning jótékony hatásait körülbelül 3-4 hónap elteltével lehet összegezni, addigra éri el a maximumát.

Előfordulhat, hogy a sikeres Tréning után a probléma visszatér.  Ilyenkor 6-9 hónap elteltével a pozitív hatás stabilizálása érdekében  a gyermek aktuális állapotának megfelelő beállítások mellett ismételhető meg.
Az eddig tapasztalatok alapján beszédproblémák, hallási figyelem/beszédértési problémák esetén elegendő egy kezelés (10 nap), súlyosabb „diszes”tünetek, autizmus spektrumzavar esetén a szenzoros érzékenység változásai miatt akár több kezelésre is szükség lehet.